A Nagyvárad és Debrecen együttműködésében készült idei virágkocsi a szecesszió szellemiségét és formavilágát ünnepli.  Ez már a huszadik alkalom, hogy együtt gondolkodott a két település egy közös virágkocsi megalkotásán.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyar Természettudományi Múzeum debreceni fejlesztése. A mai napon megjelent az intézmény tudományos és múzeumszakmai hátterét biztosító Gyűjteményi Központ új épületének tervezésére kiírt pályázat.

Az idei Debreceni Ünnepi Könyvhét sem múlhatott el a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület és a debreceni Partium Ház könyvbemutatói nélkül. Simon Judit színházkritikus, Szuhai Eszter kutató (Debreceni Zsidó Hitközség) és Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője ezúttal Harsányi Zimra A téboly hétköznapjai című memoárját hozta el a debreceni közönségnek, míg a Partium Ház vendége Iancu Laura, moldvai csángó származású, József Attila-díjas költő, etnográfus volt. 

A 2025/2026-os évad gazdag, zenei csemegékben bővelkedő repertoárjában ikonikus karmesterek: Alexander Sladkovsky, Peter Szilvay, Madaras Gergely; zongoravirtuózok: Ránki Dezső, Bogányi Gergely, Balázs János, Szabó Marcell, Farkas Gábor; hegedűművészek: Abouzahra Mariam, Langer Ágnes, Kállai Ernő, Kelemen Barnabás; továbbá a nemzetközileg ismert oboista és dirigens, Francois Leleux tarkítja a debreceni klasszikus zenei élet színes palettáját. Vendégzenekarokat is köszönthetünk: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Capella Savaria és a MÁV Szimfonikus Zenekar mutatják be műsoraikat. 

a Bihar megyei Tanács 2019-ben döntött úgy, hogy felújítja az épületet, és a továbbiakban saját székhelyeként hasznosítja. Az eklektikus stílusú palotát 1900-ban, ifj. Rimanóczy Kálmán saját tervei alapján, egy év alatt építette fel. Mint ismeretes, a város egyik legimpozánsabb palotáját, hosszú pereskedés után bírósági ítélettel a nagyváradi római katolikus püspökség visszakapta, de a megyei tanács és a hozzá csatlakozó nagyváradi önkormányzat megfellebbezte a döntést. Ezt követően a legfelsőbb bíróság 2016. december 16-án, arra hivatkozva, hogy az épület valójában a magyar állam tulajdona volt, amelyet a trianoni döntéssel a román állam vett át, visszaállamosította.