Keresztút-járás a nagyváradi bazilikában

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata megtörtént.

Nagyváradon, ma élután 15.00 órától keresztúti ájtatosságot tartottak a székesegyházban. A keresztutat Ft. Karácson Tibor atya vezette.

Végigjárva Jézus keresztútját biztosak lehetünk benne: az utolsó szó Istené. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem Húsvét. A Húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, a végtelen jóság, Isten, a feltámadt Élet győzelme.

[Best_Wordpress_Gallery id="591" gal_title="Keresztút"]

A nagypénteki szertartás a székesegyházban 17.00 órakor kezdődött. A passiót a székesegyház Szent László énekkara adta elő, Kristófi János karnagy vezetésével. Ezt követően szentségimádást tartottak a Szent Sírnál 19.00 óráig.

Fotók: Csíki János