Megújult Debrecen gyönyörű szecessziós épületének homlokzata

Az egykori Hajdú vármegye megyeházáját Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján építették 1911-1912-ben. A telken állt egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló. Eddig terjedt a történelmi belváros, itt ért véget a Nagytemplomtól induló 670 m hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek. A fahidat 1824-ben bontották el, amikor lecsatornázták a főutcát. A Fejérló Szálló, sok neves vendéget fogadhatott nyitása (1688) óta, például 1770-ben a későbbi II. József királyt.

A szálló udvarán színielőadásokat is tartottak. Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását, 1798. augusztus 11-én. Kolozsvár után itt szólalhatott meg másodszor magyarul a Hamlet. Az előadásoknak az 1811-es tűzvész vetett véget.

A mai megyeháza épületének elődje 1876-ban lett Hajdú vármegye közigazgatási központja, 1911-ig, a mai épület építésének kezdetéig.

Az új megyeháza épületének homlokzata erősen tagolt, a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemeivel, virágfüzérekkel és négy fegyveres hajdú szobrával tarkítva. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címerét lehet látni.

Az épület díszterme az Árpád-terem: falát és mennyezetét stukkók s a megye településeinek címerei díszítik. Díszes ablaküvegeit Kernstok Károly tervezte, rajtuk két honfoglaló vezér látható.

Az épület jelenleg a Megyei Kormányhivatal, a Megyei Önkormányzat és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság székhelye. Felújítása 330 millió forintos állami támogatásból valósult meg. 

A műemléki védelem alatt álló megyeháza felújított homlokzatának átadásán, december 15-én, György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatási államtitkára, Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei közgyűlés elnöke és Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője vágta át a nemzeti színű szalagot