Nagyváradra érkezett a pálos rendtörténeti kiállítás

Begördült Nagyváradra a Pálosan szép az élet című vándorkiállítás. Az átalakított autóbuszban berendezett tárlat augusztus 18-19-én, szerdán és csütörtökön a Barátok temploma előtt, a Sal Ferenc (Dunării) utca 1. szám alatt, naponta 10 és 20 óra között várja a látogatókat.

A Körös-parti városba a Szent László Egyesület által elhozott tárlat a magyar pálos történet elemeit elsősorban mint közös, mindenki számára átélhető magyar örökséget mutatja be. Célja, hogy útja során ne csak a katolikus, s ne csak a hívő embereket szólítsa meg, hanem mindenkit, akit érdekel a magyar múlt, a magyar történelem. Ennek a közösségteremtő célnak eleme a buszban kialakított megbékélés pontja is, amely mindannyiunkat hív az Istennel, az önmagunkkal és az embertársainkkal való kiengesztelődésre.

[Best_Wordpress_Gallery id="694" gal_title="Pálosan"]

A Pálos-buszban a nézőt több interaktív lehetőség segíti az élményszerzésben. A magyarul nem értők számára is érdekes lehet például meghallgatni a Misztrál együttes által előadott dalt, amelyben szinte kizárólag olyan magyar települések helynevei szerepelnek, ahol egykor (1526, illetve 1786 előtt) pálos kolostorok voltak a történelmi Magyarország területén.

Virtuálisan végiglapozhatja a látogató a legdíszesebb magyar nyelvemlékkódexet, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Festetics-kódexet, amely a XV. század végén készült az egyik magyar kolostorban, Nagyvázsonyban.

Informatikai eszköz segítségével tekintheti végig a néző Esztergomi Boldog Özséb számos ábrázolását, illetve leülve, kényelmesen lapozgathatja az 1950 előtti és az 1989 utáni pálos élet fotóit.
Hangsúlyos szerepet kap a kiállításban a lengyelországi Częstochowa, a mai rendi központ 1382-es alapítása, valamint az ott őrzött Fekete Madonna ikon és annak több magyarországi másolata, illetve a lengyel tartomány 1786 utáni, illetve az 1934-es magyarországi újraindulással kapcsolatos kulcsszerepe.

Forgatható ?falon?, egy-egy mondattal, képpel illusztrálva mutatjuk be az ?alkotó? magyar pálosokat ? köztük a Vitae fratrum szerzőjét, Gyöngyösi Gergelyt vagy az 1934-es újraindulás egyik alakját, Gyéressy Béla Ágoston atyát, A fehér barát című rendi értesítő elindítóját, aki a klandesztin időszakban művészettörténész végzettsége révén a rend épített örökségének feltárásában szerzett érdemeket.

Kiemelt kép: Bátor Botond pálos szerzetes és Moldován Gellért Lajos, az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi elnöke Fotók: Farkas László