Új könyvét dedikálta Debrecen és Nagyvárad irodalomtörténeti kapcsolatainak kiváló ismerője
Helyi témájú tanulmánykötetét dedikálta Bakó Endre a debreceni Ünnepi Könyvhéten. A Vendégjárás Árkádiában, a 20 századi magyar irodalom és Debrecen címmel, a Déri Múzeum kiadásában megjelent könyv, többek között Ady, Babits, Illyés Gyula, József Attila, Karinthy, Kosztolányi, Móricz, Márai, Móra Ferenc, Németh László, Tamási Áron a cívisvároshoz való kapcsolódásának történetébe avatja be az olvasót. Lakner Lajos, a kötet előszavában ?igazi dokumentum-mentőnek? nevezi a művet, amely ?rég nem lapozott újságok és folyóiratok írásait menti át a jelenünkbe? és választ ad arra a kérdésre, miért oly meghatározó még ma is Debrecenről való gondolkodásunkban Ady Endre és Móricz Zsigmond viszonya a városhoz??
A kötet szerzője, Dr. Bakó Endre, irodalomtörténész, a Hajdú-Bihari Napló nyugalmazott főszerkesztője, Debrecen és Nagyvárad irodalomtörténeti kapcsolatainak kutatója, kiváló ismerője. A nagyváradi Várad kulturális folyóirat és a debreceni Méliusz Juhász Péter könyvtár közös kiadásában, 2016-ban, Irodalmi őrvárosok, írások és írók Debrecentől Nagyváradig címmel megjelent könyvében éppen a ?debreceni, nagyváradi, illetve bihari irodalmi témákkal foglalkozó írásokat adta közre?. Bizonyára lapunk elődje, az 1843-ban alapított Debreczen-Nagyváradi Értesítő történetének is a legjobb ismerője.
Most megjelent könyvének előszavában dolgozatairól azt írja ?dokumentumriportoknak nevezem, szándékosan nem esszé formában dolgoztam, hanem hivatkozásokkal, hogy adott esetben a tudomány is használni tudja őket. Annál inkább, mert némelyikben a kutató egy-két eddig ismeretlen adatot is találhat bennük. Ezek nem változtatják meg az irodalomtörténet általános állásfoglalását, de színezik, gazdagítják az egyes szerzők lelki arcképét.?
Érdekes, olvasmányosan fontos könyvet dedikált portálunknak a szerző, és azzal külön belopta magát a szívünkbe, hogy a könyv előszavát olyan mondattal kezdi, amelyben azt állítja, Nagyvárad és Debrecen egyaránt rászolgál arra, hogy a ?költők városaként? maradjon meg a magyar irodalomban.
